A The Wombats tipikusan olyan liverpooli indie trió, akik az NME hasábjain keresztül jutottak hamar a listák élére. A recept zeneileg a szokásos, de valamiért nagyon működik. Talán pont a kabala állat miatt, ami jöhet élő, plüss, plakát vagy akár póló formájában is.
2006-ban hallattak magukról először, amikor kijött a Lost in the Post/Party in a Forest (Where’s Laura) című EP. Akkoriban még nem izgatta a kritikusokat, vagy a közönséget az iskolai rock csapat korszakot túlélő formáció nyers, gitáros próbálkozása. De később, 2007-ben megjelent a Backfire at the Disco, majd a Let’s Dance To Joy Division és ez a két dal tökéletesen előkészítette a terepet az A Guide to Love, Loss & Desperation című bemutatkozó lemeznek. Azóta is tart a turné, miközben nem győznek csodálkozni a hirtelen jött siker eredményei láttán.
Az interjú az idei Szigetes koncertjük előtt készült. A Nagyszínpadon játszottak három óra magasságában, de nekik ez egyáltalán nem negatív, főleg a Japánban megesett 11 órás kezdésű buli után. Csak az a kérdés, hogy a Japánok, hogy képesek ilyen korán aktivizálódni? Mindenesetre Budapesten számról számra egyre jobban lendületbe hozták a vegyes összetételű közönséget, hiszen ki ne lenne kapható egy kis poposan kedves, punk reggeli tornára.
Playlist: 1. The Wombats: Patricia the Stripper 2. The Wombats: School Uniforms 3. The Wombats: Moving to New York 4. The Wombats: Let's Dance to Joy Division
English:
ce To Joy Division és ez a két dal tökéletesen előkészítette a terepet az A Guide to Love, Loss & Desperation című bemutatkozó lemeznek. Azóta is tart a turné, miközben nem győznek csodálkozni a hirtelen jött siker eredményei láttán.
