A vasárnapot Tom Jones-szal kezdtem. Ő - ellentétben Bruce-szal - egy régi kedvenc. Soha nem vettem tőle egy albumot sem, de a slágerek 90%-át, amiket játszott, így is ismertem. Annak ellenére, hogy Tom Jones már igencsak a hetven felé közelit, tinédzsereket megszégyenítően vette le a közönség női tagjait a lábukról olyannyira, hogy a koncert végén még a bugyik is repültek. No persze nem az enyém :)
Tudom, tudom, hogy a Prodigy-t beígértem, de sajnos a szervezők nagyon kiszúrtak velünk, és a Prodigy-t illetve a Blur-t egy időben rakták be játszani. Az eredeti terv persze az volt, hogy belenezek a Blur-be majd húzok Prodigy-re, de sajnos a Blur magával ragadott. Ugyanakkor azt is éreztem hogy- igaz nem voltam meg sok Glastonbury fesztiválon, de mindenkeppen ez az amelyik történelmet ír majd, hiszen egy pop ikon halálával kezdődött (Michael Jackson) es egy pop banda újjászületésével záródik (Blur). Szóval ott ragadtam Blur-on és részese lehettem az élménynek, ami után emberek tízezrei summázzák az idei Glastonbury-t, mint a legjobb fesztivál, amit valaha szerveztek. A Blur slágereket játszott és még Damon Albarn is annyira elérzékenyült, hogy sírva fakadt a színpadon. Ha végül is belegondolok abba, hogy vége a három nap hippi érzesnek, és holnaptól megint felelősségteljes felnőttként kell élnem a mindennapjaimat, én is sírni tudnék.
2009. Június 27.
Egy olyan hardcore nap után, mint a péntek, szombatra sajnos nem sok energiám maradt. Mondhatni semmi. Öreg vagyok en mar ehhez gyerekek :) A nap nagy részét egy krisna sátorban töltöttem, hallgatva a kellemes hangú énekes lányt, aki valami különös hangszerrel zenét csinált, es hozzá gyönyörűen énekelt. Be is aludtam rajta. Szerencsére még időben magamhoz tértem és rohantam elcsípni Deadmau5-t. Bar hallván a szettje elejét, akar le is késhettem volna. Ízlések es pofonok, szoktak mondani és nekem ez inkább egy nagyobb fajta pofon volt, ami még időben észhez térített és átcsűrtem a Pendulumra. Ott aztán senkinek nem volt oka panaszkodni. Megőrültek az emberek, a színpad vörös fényekben úszott, a közönség pedig transzba esve őrjöngött- és mindezt élőben közvetítette a BBC. A Pendulum ismét hozta a formáját. A Glastonbury tiszteletére még Calvin Harris 'I'm not alone című számát is feldolgozták, persze mindezt drum and bass formába öntve. Isteni volt!
A Pendulum után pedig bekövetkezett a bekövetkezhetetlen. Bruce Springsteen-en kötöttem ki... Az öreg veterán kitett magáért, bár kétségtelen, hogy Bruce soha nem is volt, és nem is lesz az nagy kedvencem. Persze a Born is the USA-t nem játszotta el, annak ellenére, hogy mikor lement a színpadról a közönség üvöltötte a refrént: Born in the USA, I was Born in the USA......Úgy látszik csak úgy, mint nekem, Bruce-nak is elege van ebből a slágerből.
2009. Június 26.
Péntek este a fesztivál megmutatta valódi oldalát. A napot a Redsnaper-rel kezdtük. Az angol jazzbanda megalapozta az estét és hihetetlen hangulatot teremtett. Mindenkinek csak ajánlani tudom. Redsnapper után átballagtunk Emiliana Torrinire. Aki nem ismerné az izlandi Énekesnőt, annak úgy tudnám leírni Emiliana-t, hogy olyan, mint Björk, csak kicsit jobb. Emiliana többek között olyan trekkeken énekelt, mint a Thivery Corporations Until the Morning vagy Paul Oakenfold Hold your hand-je.
Redsnaper
Viszont csak ezután vágtunk bele igazán az estébe. A Layo and Bushwacka techno house szettje után, ahol többek között olyan ismert számok szólaltak meg, mint a Lovestory. Mindezt a Freeland, Adam Freeland elő bandája, kísérleti, talán ezzel a szóval próbálnám meghatározni a meghatározatlan zenei stílust, amit játszottak, előadása követett rengeteg stroboszkóppal. Innen David Guetta-ra menekültünk, de valami miatt a francia dj sem mozgatott meg. Inkább a 'Laurent Garnier gang'-be tartozom. Az estet végül Timo Maas mentette meg, és végül zombiként vonultunk a sátrunkba hajnali 4-kor egy jól megérdemelt kis alvásra.
Emiliana Torrinire
David Guetta Timo Maas
2009. Június 25.
Még csak a második nap egynegyedénél járunk és a sártengereiről híres Glastonbury fesztiválon zuhog az eső. Ez persze nem keseríti el a lelkes tömeget, emberek tízezrei csatangolnak az iszapban ki koncertet, ki kaját keresve. Tegnap este arról számoltam be, hogy a pletykák szerint a parti este 11 kor véget ér. Ez persze nem igaz. A különböző italsátrak előtt, vagy éppen a Silent Discoban hajnal 3 kor még ment az őrület. Azt azért meg kell, hogy jegyezzem, a Silent Disco-ról, hogy kihagyhatatlan. Első látásra, vagy inkább hallásra, annyiban különbözik egy normális diszkótól, hogy nincs hang. Mindenki egy fülhallgatóval a fejen tancol a két dj által kevert tune-okra. A fülhallgatón cserélhető sávok vannak; a diszkózók így dönthetik el melyik dj szettjét akarják hallgatni. Nem ragozom tovább... Nézzetek meg a képeket, magukért beszelnek.
2009. Június 24.
Első nap sajnos nem sok érdekességgel szolgálhatok. 1:37-re sikerült sátort vernünk éjszaka kb. 600 órányi séta után. Nem hiába, 13.7000 embert nem egyszerű elszállásolni. Most még elnézek a Silent Discoba, bár kétlem, hogy ott is barmi parti folyna. A Glastonbury-n állítólag reggel 10tol este 11ig vannak szervezett programok! Megyek es lecsekkolom. Pá
2009. Június 23.
Már majdnem eljött a várva várt nap......holnap megyek Glastonbury-re es annyira jó fej leszek, hogy titeket sem hagylak ki az élményből. Ha kíváncsiak vagytok arra, mitől és miért őrülnek meg minden évben százezrek es látogatnak el Anglia legnagyobb hippifesztiváljára, a Glastonburyre, csekkoljátok naponta a BögreCast-ot, mert itt olvashatjátok majd élő tudósításomat a rendezvényről. Aki járt már a fesztiválon az ugyebár tudja, hogy egy ekkora rendezvényen, ennyi programmal szinte lehetetlenség tervezni. Annyit azonban megígérhetek, bármerre is vet a sors - es remélhetőleg nem a sár áradat- ti mindenkeppen tudni fogtok róla.
A csütörtöki program annyira még nem izgalmas, de annyit ígérhetek, hogy ellátogatok a Silent Disco-ba. Érdekes a neve? Állítólag pont azt takarja, amit jelent. Csendes diszkó, azaz diszkó fülhallgatóval. Hmmm… érdekes. Pénteken többek között Emiliana Torrini szerepel a menün, aki olyan trackeken énekelt, mint a Thievery Corporations Until the Morning, Heaven's Gonna Burn Your Eyes vagy Paul Oakenfold Hold your hand-je. Szombatra Pendulum, Deadmau5 es DJ Yoda a terv, míg vasárnapra többek között a Prodigy-t terveztem be.
.jpg "glastonbury")
.jpg "glastonbury")
.jpg "glastonbury")
.jpg "glastonbury")
.jpg "glastonbury")
.jpg "glastonbury")
.jpg "GLASTONBURY")
.jpg "glastonbury")
.jpg "glastonbury")
