 Irány a köves part, a stég legalsó csúszós lépcsőfoka, a lángosra kent fokhagymás olaj pép, a röplabdáról fürdőruhára ragadó homok, a szemre növő napszemüveg, és esténként pedig az év legjobban várt zenei trip-je, aminek egy szeletét mi is kiszakítjuk magunknak, hátha a szűrési eljárásunk elvezet a leginkább hangfal szaggató, vagy éppen gondolkodva pilledős zenékhez. Óraegyeztetés most, úti cél a BalatonSound. Július 09. csütörtök, első nap
Es a nap talán a legkevésbé vonzó, de legalább ilyenkor könnyen fordulunk olyan hazaiak felé, akit amúgy is gyakran látni Budapesten. Ezért, bár a négy órás kezdés gyilkos, de a Headshotboyz-ra érdemes elnézni. De több jelentős, itthoni szervezőbrigád is jelentkezik ezen a napon az Ektiv-es remixgyárosok mellett, úgyhogy a külföldiek ismerkedhetnek rendesen a keleti kultúrával. Nagyszínpadon Underworld, amire nem igazán sikerült most ráhangolódni, de aztán lehet, hogy sikerül elkapni valami igazán technot Karl Hyle-tól és Rick Smith-től. De micsoda csalódás lesz, ha nem nyomják le a Born Slippy-t, ami már minden vidéki zenegép-ben is kötelező elem a Tankcsapda dalok mellett. Illetve kaptam egy fülest, hogy Mad Professor-ra is érdemes elnézni, annak aki a tiszta elektronika helyett inkább lötyögni vágyik, a dub és a reggae egyik oszlopos alakítójával..
Július 10. péntek, második nap
Erre a napra a bérletek mellett minden napijegy is elkelt, nem véletlen, hiszen germán istenek szállnak le közénk aznap este, akik előtt a többi elektronika vezérelt fellépőnek is illik tisztelegni. Florian Schneider és Ralf Hütter még 1974-ben indította útjára a Kraftwerk-et, ami akkor hiper-futurista utópiaként szólalt meg, de ma már sok minden végső, és ős gyökere az Autobahn vagy éppen a The Man-Machine című lemezekkel.
Viszont az Arénát messze kerüljük majd, úgyhogy sajnos DAVID GUETTA és főleg STERBINSZKY szettjeiről nem sok információ lesz itt olvasható. Viszont aznap még várható egy idegfeszítően, izgalmas, metál helyett is metál fellépő, ami ez egyik személyes húzónév az idei Balaton partin. Az mondjuk érthetetlen, hogy egy színpadon egy nap hogy léphet fel egy Vad Fruttik és MSTRKRFT, de meg fog történni.. Akkor már sokkal inkább Fine Cut Bodies, aki most abszolút élvonalbeli magyar producer és Dj, rengeteg jó remixet hallani Kevintől. De visszatérve kanadai duóhoz, ahogy az a mellékelt videón is látható illetve hallható, végre egy igazán aktuális up to date house-t játszó formációról van szó, és mint tudjuk a hazai fesztiváloknak nem erőssége, hogy igazán friss zenékkel bombázza a látogatókat. Legalább most becsúszott velük egy olyan megmozdulás, ami pótolja ezt a súlyos hiányt. A MSTRKRFT készített már Justice remixet is, de saját Breakaway című lemez aktualitásuk is nagyot szakított, amiről a Bounce, a Heartbreaker vagy a Fist of God a márciusi megjelenés óta mind slágerré avanzsált, nem hiába játszanak minden este valahol a világ különböző pontjain.
Július 11. szombat, harmadik nap
Ezen a napon Orbital játszik a nagyszínpadon, felidézve a kilencvenes évek elektronikus zenei hőskorát. A Hartnoll testvérek az Underworld vonalon haladva tehát hasonló időket idéznek meg. A Chime akkoriban igazi rave himnusz volt és 94-es Glastonbury-s fellépését minden idők ötven legjobb koncertje közé emelte a brit Q magazin. Persze ez nem azt jelenti, hogy ma már nem csinálnak semmit, hiszen éppen most ünneplik 20. születésnapjukat 20 nevet viselőlemezükkel, ami négy év szünet után kerül a boltokba.
De Orbital után szigorú erőgyűjtés következik, akár egy kis Kyoto Jazz Massive-val, hogy bírni lehessen erővel az Exrawelt Live-ot. (És ez a pluszélő szócska fontos a nevük mögött!) Nem is olyan rég vezényelt orbitális partit nálunk a német Arne Schaffhausen és Wayne Rabe, akik James Holden Boarder Community kiadójánál váltak híressé a Soopertrack című 2005-ös trekkel. Az a szám zseniális volt, ami nem meglepő a Holden istállótól, de újabb kiadójuk, a Cocoon sem tett rosszat nekik. Sven Väth, a label-főnökük egyébként szintén fellép pénteken.
Július 12. vasárnap, negyedik nap
A MSTRKRFT mellett a Röyksopp jelent hasonló izgalmakat. A Melody A.M. rongyosra hallgatása után egyike lett annek a szűkebb rétegnek, aminek nehéz kikerülni, hogy ne legyen meg a teljes diszkográfia otthon, mert mindenhol beszerezhetőek a svéd páros lemezei, amik egyébként nincsenek is sokan. A minap is épp egy salátázóban nyomták; halmozták a rukkolát és közben jött a Higher Place. A Junior is csak első hallásra volt ijesztően meglepő, de Boys Noize szédítő remixe kinyitotta a füleket a Happy Up Here felé, majd folytatódott a sor a Vision One-nal vagy a The Girl And The robot-tal, és hátha kapunk egy kis ízelítőt a Senior-ból is, ami a Junior folytatásaként jelenik majd meg ősszel.
Moby-ra persze illik odanézni, de talán olyan csalódás lesz azoknak, akik sokat várnak tőle, mint az tavalyi a Fatboy Slim esetében volt érezhető. Záróeseménynek pedig tökéletes Richie Hawtin pótlása, amit Hearthrob live szettje támogat majd. Illetve a francia Nôze-t kell megemlíteni, akik jazzes eleganciát vegyítenek majd techno-val és elektro-val. Hogy miről is szól a zenéjük, és hogy festenek a színpadon, annak kiderítésére érdemes megnézni a következő interjús videót velük:
|